A Faipari Tudományos Egyesület kitüntetettjei 2023

 

Árkossy Tamás és felesége, Árkossy Emese, a faipari mérnök-közgazdász házaspár 1992-ben álmodták meg a cég alapjait, mely mára manufakturális alapokon, de korszerű gépekkel felszerelt üzem, nagy szaktudással rendelkező 85 fős csapattal. A teljesség igénye nélkül 4 db CNC, élzáró automata, lapszabász automata, felületkezelő robot, lapszabász gépek, marógépek, kontaktcsiszoló, 2 db hőprés, furnér élragasztó, furnérfűrész, központi elszívás, felületkezelő helyiségek és berendezések, 3 db targonca, vákumprés működnek az üzemben. Az egyéb szakiparokkal való együttműködés sem jelent számukra problémát: az üveg-fém és kárpitos részek kivitelezése a bútorgyártás részét képezik. A több, mint 25 éve működő bútoripari üzemükből kikerülő minden bútordarab arra hivatott, hogy a szakma értékeit képviselve, hosszú évekig szolgálja a megrendelőt. Az Árkossy Bútor Kft. a kezdetektől fogva családi vállalkozás. Jelenleg 6500 négyzetméternyi komplett iroda és gyártó üzemben folyik a termelés belföldi- és exportpiacokra egyaránt. Néhány referencia az elvégzett munkák közül, melyek egyedi bútorok és komplett berendezések, beltéri nyílászárók belsőépítészeti- és saját tervek alapján:

• 2015-2016: Hotel Füred 200 szobás épülete, a Hódoséri Vadászház teljes berendezése, mely saját tervezés is
• 2016-2017: Obertauernben egy 5 csillagos hotel 60 szobája. Közben fő osztrák partnerüknek több 150 szobás szállodai berendezést szállítottak az elmúlt években, valamint a hamburgi Grand Elyseé szálloda szobaberendezését
• 2017: SAP irodák kivitelezése és a Radisson Blu Béke Hotel szobaberendezései és közösségi terei
• 2018-2019: nagy közületi megbízások: a Miniszterelnökség belső ajtói, a Hard Rock Hotel Budapest berendezése, a Turai kastély belsőépítészeti kivitelezése, Balaland komplexum appartmanjainak teljes berendezése
• 2022-2023: a balatonfüredi Birges Wellness hotel és az Anna Grand hotel megújult szobái és közösségi terei, budapesti Dorottya Hotel teljes bútorozása, ahol a külföldi tervezők elismerését is kivívta a cég.

Irodák, hotelek, boltok és magánszemélyek otthonainak berendezései közül felhívja magára a figyelmet a Vila Vita Pannonia harmóniája, a Kreinbacher iroda különlegessége, a Villa Medici étterem hangulata, a szépségszalon egyedisége és a herendi porcelánbolt berendezése. A RADISSON BLU hotelszoba modern és praktikus is egyben, a Brót pékség egyedi berendezésével tűnik ki. Magyar partnerükkel Londonban, Münchenben, Varsóban és Washingtonban is rendezhettek be Co-working irodákat. Mottójuk: „A bútorgyártás manufakturális elemeit ötvözzük a legmodernebb technológiával, melynek nyomán csodálatos belső tereket alkotunk.”

---

Faipar fejlesztéséért posztumusz emlékérmet kapott Babits Tivadar a pályafutása során a faiparban végzett innovatív tevékenységégéért, magas minőségű termékek előállításáért és emberközpontú munkájáért, valamint társadalmi tevékenységeiért. Mint régi barátja, Dr. Apostol Tamás felolvasta az életrajzát, majd az emlékérmet fia, Babits Tamás vette át.

Babits Tivadar a vidéki Magyarország szülötte, akit már gyermekkorában hozzászoktattak a munkához és a munka megbecsüléséhez. Gyermekként szívta magába a fa illatát, mely egész életére rabul ejtette. Továbbtanulásának első állomása a Budapesti Faipari Technikum lett. Ez a rendkívül jóhírű iskola tucatszámra bocsátotta ki a jobbnál jobb képességű végzett technikusokat. Állami ösztöndíjjal felvételt nyert az egyetemi rangú Zólyomi Erdészeti és Faipari Főiskola Faipari Karára. A Csehszlovákiába küldött diákoknak három hónap nyelvi felkészítés állt rendelkezésre, További nehézséget jelentett, hogy a csehszlovák oktatási rendszerben már a középiskolában tanultak differenciálni és integrálni, míg Magyarországon ez még nem volt tananyag. Mindezeken a nehézségeken Babits Tivadar felülkerekedett és harmadikos korában a kint tanuló magyar diákok Őt választották meg vezetőjüknek. Kiválóan értette a szakrajzot. Gyakran előfordult, hogy Prof. Šulán a bútortervezés előadást rábízta. Egy alkalommal Tivadar valamilyen asztalról magyarázott, de nem jutott eszébe a „káva” elem csehszlovák megfelelője. Mondta hát magyarul. A professzor felpattant a székéről fejéhez kapott, majd kiáltott „Kávu som nechal na variči”, azaz „a kávét a rezsón felejtettem”, majd kirohant. Persze nagy nevetés volt.

Jelesen diplomázott, majd 1975-ben a Balaton Bútorgyárnál helyezkedett el. Ebben része volt Szabadhegyi docens úrnak is, aki, mint megbízható embert ajánlotta Kormos Ernőnek. Szakmai kiteljesedése és a gyár fejlődése egymással párhuzamosan futott. Nagyon hamar minden lényeges döntésnek részese lett: az új telephelyen a beruházás, a gyártás megszervezése és a mindennapi működés jórészt rajta múlott. Részt vett a termékfejlesztésben és a kereskedelmi politika alakításában is. Nélküle a Balaton Bútorgyár nem futott volna be ennyire fényes utat a magyar bútoriparban. Aztán bekövetkezett a rendszerváltás. Tivadar azon volt, hogy a vállalat a dolgozók kezébe kerüljön. A politika vegykonyhájában azonban más sorsot kevertek, szántak a gyárnak. Babits Tivadar, aki szociálisan érzékeny ember volt nem érthetett egyet igazgatójának döntésével. Új lapot nyitott életében, megalapította a LICIT Kft-t. A kertai kis üzemet hitelből vásárolta meg, a kezdeti gyártási körülmények meglehetősen spártaiak voltak. Talán a legnehezebb feladat a termékek piacának megszervezése volt. Eleinte még kisebb mértékben támaszkodhatott a Balaton Bútorgyárra, de igen rövid időn belül megszűnt a kooperáció. Ez a kihívás megerősítette Tivadar vállalkozását és rövid időn belül már önállóan jelent meg a német és a skandináv piacokon. Ez az exportorientált termelés a mai napig motorja a LICIT Kft-nek. A minőségi export hátterében nagyon kemény és céltudatos fejlesztő munka folyt évről-évre a családi vállalkozásban. Igyekezett maga mellé kiváló szakembereket felvenni és minden lehetőséget megragadott a továbbképzésre. Végeredményben neki köszönheti a magyar faipar, hogy minőségi hajlított bútor gyártás van az országban. Nem utolsó sorban az export révén a LICIT Kft öregbíti a magyar faipar jó hírnevét a világban.

Az életrajz papírra vetőjében, Dr. Apostol Tamásban felmerült egy kínzó kérdés: „Hogy lehet, hogy a 2020. április 3-án, életének 68. évében elhunyt kiváló, nagy teljesítményt nyújtó faipari szakember nem kapta meg életében ezt a kitüntetést? Erre azt a fájó választ kell adnom, hogy nem figyelünk egymásra eléggé. Nem ismerjük, talán nem szeretjük és nem értékeljük egymás eredményeit megfelelően, s talán egymást sem szeretjük eléggé! Bízom benne, hogy a kitüntetés átadásával legalább kis mértékben törlesztünk kollektív adósságunkból.”

1961-ben kezdte tanulmányait a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen. 1963-68 állami ösztöndíjjal a Drezdai Műszaki Egyetem Technológia karán, Fa- és Farostlemez technikai szakon diplomázott.

Dolgozott az ERDÉRT-nél, ahol a szakmával való együttműködéséért több vállalati, valamint vezérigazgatói kitüntetést érdemelt ki. Végül az igazgató-helyettesi állást cserélte fel 1991-ben a MÁV Fatelítő Üzemének (későbbi MÁVFAVÉD Kft) technológusi állásával, ahol hamarosan marketingvezetőnek nevezték ki. Fő érdeme a talpfák és vezetékoszlopok telítő anyagának, a környezetre és egészségre káros kőszénkátrányolajnak kiváltására tett eredményes erőfeszítése. 

Nyugdíjba vonulása után a német Remmers GmbH magyarországi leányvállalatánál a környezetbarát, vízben oldódó faipari felületkezelő- és favédőanyagok ipari alkalmazását kezdeményezte és piaci bevezetését vezette. A TÜV-Rheinland Kft Budapesti Leányvállalata szervezésében játszótéri berendezések szabványossági szakértői vizsgáját tette le 2004-ben, így szakértőként a belföldi és import játszótéri berendezések szabványossági felülvizsgálatát is végezte éveken keresztül. Faipari szakértői munkákat egyéni vállalkozóként végzett 2 évtizeden át.  

1989-ben Szakfordítói vizsgát tett német nyelvből, majd 1991-ben angol nyelvből középfokon nyelvvizsgázott, így lehetősége nyílt tudományos, szakmai értekezések, szakanyagok, faipari és erdészeti előadások tolmácsolására, fordítására. Az ERDÉRT vállalat vezetői számára, valamint a Mezőgazdasági Minisztériumban, Külkereskedelmi vállalatoknál 3 évtizeden át német nyelvtanfolyamokat vezetett. Német nyelvoktatást jelenleg is folytat.

Több posztgraduális képzésben fejlesztette tudását, mint pl. szabványosítás, üzemszervezés, vállalatirányítás, faanyagvédelem, külkereskedelmi- és marketing ismeretek.

A faipari szakmát mindig hűen szolgálta, fejlesztéséért tevékenykedett a Faipari Egyetemi Kutatásért Alapítvány kuratóriumi tagjaként is 2000-2005-ig. Egyetemi éveitől kezdve tagja a Faipari Tudományos Egyesületnek, 2010 óta örökös tagja. Az Egyesületben való mintegy 5 évtizedes közreműködés, 30 éven át vállalati FATE összekötő, a helyi csoportok vezetője, 2004-ig a Faipar c. lapnál szerkesztőbizottsági tag. Cikkek írása a folyóiratba, európai és belföldi tanulmányutak szervezése, konferenciák előkészítése, FATE vezetők külföldi és hazai tanulmányútjainak kísérő tolmácsa, szakmabeliekkel való kapcsolattartása mind örömteli tevékenység volt számára. Tapasztalatait igyekezett a faipari szakmával és az építőiparral megosztani. FATE által jelölt miniszteri kitüntetésben is része volt. 2004-től a Senior klub választott tisztségviselője, titkára, majd 2014-től napjainkig a klub vezetője. A faipar széles spektrumának megismerése nagyrészt a FATE-kapcsolatokból ered, amiért hálás köszönetet mond.

Elvégezte a 3 éves épületasztalos iskolát, majd a Megyei Állami Építőipari Vállalat asztalos műhelyében kapott munkát, ahol tanulóként csodálatos nagytudású mesterei voltak. 1975-ben fiatal segédként kicsi palóc tölgyfa bútorával nemzetközi első helyezést kapott az „Alkotó ifjúság” pályázaton. 1981-ben letette a mestervizsgát, érettségit és 1985. tavaszán főállású kisiparosként kezdett dolgozni, melyet azóta is csinál egyéni vállalkozóként. Saját tanműhelyében 40 évig közel 360-370 gyerek tanulhatta meg az asztalos vagy más faipari szakmákat. 2009-ben Kanadába elsőként vihette ki egyik tanulóját a világversenyre, aki 50 ország versenyzői közül a 8. lett. Mintegy 12 éve versenyfelelőse a „Szakma Sztár Fesztivál” faipari szakmáinak, ahol az általa elkészített mintadarabon kívül a versenyzők rajzokat is kapnak a munkájukhoz segítségként. 10 éve 17 fős asztalos műhelyt létesített Kézdivásárhelyen saját szerszámaival, és a műhely azóta is működik. Ápolja a dunaszerdahelyi, sepsiszentgyörgyi és kolozsvári szakiskolákkal a kapcsolatot, szívügye a jövő szakembereinek a sorsa. 2011-ben felállította saját telkén, a Szent István Emlékparkban a 15 méter magas Apostoli Kettős Nagykeresztet, amelyet a 64 vármegye emlékére állított kopjafák öveznek. Hosszú lenne felsorolni 47 éves szakmai pályafutása alkotásait. Néhány közülük:

• 1989-ben a Szépművészeti Múzeum 3 termébe a tölgyfaajtókat. A „szlovén tölgy” kétszárnyú, egyiptomi stílusú kapuk 4,5 m magasak
• Hollókői „Mívesház” cseresznyefa palóc bútorai
• kisterenyei katolikus templom padjai
• falloskuti templom „bronz domborműves” tölgyfaajtaja és oltárszerkezete
• berceli kastélynyilászárói, kazettás parkettái
• Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely padjai, gyóntatófülkéi és egyéb famunkái, melyekért Építészeti Nívódíjat kapott
• budapesti Karmelita-kolostorba 64 vármegye címere
• salgótarjáni Főplébánia Templom tölgyfaajtajai
• Erdélyben az Oitozi-szorosban a volt Magyar Királyi Csendőrlaktanya asztalos munkái
• Budai-Várban vörösfenyő virágládák.

Dancsó mesternél hosszan sorolhatók azok az eredmények, amelyeket a fiatal tehetségek felkarolásában, képzésében, mesterségbeli tudásuk, tehetségük fejlesztésében ért el. 2010-ben Maconkán megalapította az Asztalos és faipari Tehetségpontot, majd az aktivitását kiterjesztette Kézdivásárhelyre is. Évek óta nagy odaadással vesz részt a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács Magyar Tehetség Nagykövet kiválasztó és felkérő munkájában. Dancsó János az eddigi, több évtizedes önzetlen és eredményes tehetségsegítő munkájával kiérdemelte, hogy ezért A Tehetségek Szolgálatáért életműdíj elismerésben részesüljön. További elismerései:

• 1976: Nemzetközi Alkotó Ifjúság verseny, Moszkva, I. helyezés
• 2009: Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által Nógrád-megye szakképzéséért adományozott Bronz Emlékérem
• 2009: Bátonyterenyei Önkormányzat által adományozott „Bátonyterenyéért” aranygyűrű
• 2009: Nógrád megye legjobb asztalos tanítója cím
• 2009: Nógrád megye „Év Vállalkozója” NOSZ
• Váci Egyházmegye részéről Szent István-emlékérem
• Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által adományozott „Elnöki Aranyérem”
• POFOSZ Nógrád-megyei Szövetsége „Hazáért” érdemkereszt
• Salgótarján Város Önkormányzata „Salgótarjánért” emlékérem
• MATEHETSZ: Bonis-Bona díj /a nemzet tehetségeiért/
• Nógrád-megyei Önkormányzat Közgyűlése által adományozott „Nógrád megyéért” díj
• MATEHETSZ: Génius-Loci díj vállalatok és vállalkozók a tehetségekért díj (elsőként kapta meg olyan világcégekkel együtt, mint az IBM és a General Motors.)

2015: Gazdasági Minisztérium által adott a „Magyar Gazdaságért” díj.

Általános és középiskolai tanulmányait Győrben végezte. 1997-ben beiratkozott a Pécsi Egyetem humán szervező szakára. Az egyetem elvégzése után édesapja, Tóth József asztalosmester által alapított családi faipari vállalkozásnál a szükséges bútorgyártási alapismeretek elsajátítása után az egyedi bútorelképzelésekkel érkező ügyfelek fogadása, a kapcsolatkialakítás és -ápolás lett a feladata. 2002-től a bútortervezés folyamataiba is elmélyült, amit még az egyetem alatt megkezdett Feng Shui ismereteivel kezdett ötvözni. Ez a sajátos ötvözés is hozzájárult ahhoz, hogy bútorgyártások során egyre inkább kiemelt szerepet tulajdonított a természetes anyaghasználatnak. Az ökológiai szemléletű bútorgyártást fokozatosan beépítette a családi vállalkozás bútorgyártási folyamataiba.

2016 végén a Magyar Asztalos és Faipar szaklap főszerkesztői állást hirdetett, a megpályázott munkakört neki ítélték oda. 2020 közepéig dolgozott a szaklapnál párhuzamosan a faipari vállalkozása mellett, melynek során a megjelent 40 lapszámban több mint 120 szakmai cikket írt, 35 mesterportrét készített a hazai faipar elismert vállalkozásainak vezetőjével, több tucat interjút, vezércikket, könyvajánlót jegyzett, illetve 7 nemzetközi faipari vásárról készített beszámolót – mindezeket a szakmai havilap főszerkesztői teendőin túl. Az összes publikációját saját fotóival illusztrálta. Nevéhez fűződik a szaklap formabontó rovata, a Lélekforgácsok is, ami az emberi lélek erényeit megtestesítő (ember)történetek felsorakoztatása.

Hitvallása, hogy felnőttként nem valakivé kell válnunk, elég csupán önmagunk legjobb megismerőjének lenni. Az önismeret ugyanis az életkori szerepeinken túl képes bepillantást adni legbensőbb világunkba, ahol mindenki önnönmaga valódi képét láthatja, a reneszánszkori megfogalmazás szerinti uomo universale - egyetemes ember - képét.

---

 

Egyetemi tanulmányait az Erdészeti és Faipari Egyetem Faipari Mérnöki Karán végezte, 1968-ban szerzett diplomát. Szakmai munkáját a Bútor- és Épületasztalosipari Tanszéken, illetve a későbbi Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézetben végezte. Ösztöndíjasként 1971-ben Indiában a Dehra Dun-i Forest Research Institute-ban, 1980-ban a Colorado State University Wood Science Laboratóriumban dolgozott kutatási projekteken.

Angolból felsőfokú állami nyelvvizsgát, franciából szakmai anyaggal bővített középfokú állami nyelvvizsgát tett. A műszaki tudomány kandidátusa fokozatát 1986-ban szerezte. Docensi kinevezést is ebben az évben, míg 1996-ban egyetemi tanári kinevezést kapott.

1990-1995 között a Faipari Mérnöki Kar dékánja volt. Kezdeményezte és irányította a faipari mérnökképzés új, szakirányos tantervének kidolgozását és bevezetését. Kidolgozta a terméktervező szakirány, majd az önálló Ipari termék-és formatervező mérnöki szak tantervét és több új tantárgyának tananyagát. Több nemzetközi projektben szervezte és irányította a Kar hazai partnerként való részvételét. Nemzetközi megbízatásai közt 1995 és 2000 között a COST Technical Committee of Forestry and Forest Products Faipari Csoportjának magyarországi képviselője volt.

1996-2002 között az egyetem tudományos és nemzetközi rektor-helyettesi posztját látta el. 1998-ban Széchenyi Professzori Ösztöndíjat nyert el.

Oktatott tantárgyak: Bútor-, ajtó-, ablakgyártástan, Gyártmányfejlesztés, Minőségtervezés, Épületfizika, Termékek műszaki tervezése, Termék-szimuláció, Minőség-megbízhatóság, Különleges anyagok, DFX technikák. Tudományos közleményeinek száma 120. Ezek közé tartozik 18 könyvrészlet és mintegy 30 folyóiratcikk idegen nyelvű lapokban, emellett öt oktatási segédlet, valamint négy elektronikus tananyag (kettő idegen nyelven).

2013 júliusa óta nyugdíjas, professzor emeritus címet kapott. A doktori képzésben jelenleg is részt vesz.

---

Szabó Dénes díjjal jutalmazta a Faipari Tudományos Egyesület Folcz Tóbiás évek óta tartó rendkívül aktív, fejlesztő jellegű és minőségi szakoktatói tevékenységét.

 

Folcz Tóbiás erdőmérnök-tanár édesapja nyomdokát csak részben követve líceumi érettségije mellett is már a fa sokoldalú felhasználása érdekelte inkább. A soproni Handlerben előbb asztalos, majd faipari technikus bizonyítványt szerzett. A Soproni Egyetemen végzett tanulmányai befejezése mellett már az iskola tanáraként tevékenykedett. Több, mint két évtizedes munkája során sikeresen teljesítette a Közoktatás Vezetői Szakvizsgát, elérte a mesterpedagógus minősítést. A fa- és építőipari munkaközösség, illetve a tanműhely vezetője. Innovatív ötletei, szakmai és oktatásszervezési tapasztalatai révén lett az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) faipari szakértője.

Mindemellett nemcsak oktatóként, hanem fotóművészként is aktívan vesz részt iskolája életének dokumentálásában, arculatának kialakításában és a szakmai, művészeti kiállítások szervezésében, lebonyolításában. Kreatív és művészi gondolkodásmódjából fakadó munkájának eredménye számtalan szakmai, oktatási és pályaorientációs videó, animációs kisfilm. Kiemelkedő területei közé tartozik a pályaorientációs anyagok készítése és kapcsolódó foglalkozások tartása, valamint az elhivatott és érdeklődő tanulók felkarolása.

Pályafutása során számos diákját készítette fel különböző versenyekre, mindig magas technológiai színvonalon és a legnagyobb igényességgel, valamint a szakmai fejlődés örömének hangsúlyozásával. Korábban tanulóként, később pedig tanárként is megtapasztalhatta, milyen érzés a dobogó legfelső fokán állni. Szenvedélyesen igyekszik felhívni diákjai figyelmét a faipar kivételes sokszínűségére és a benne rejlő kreativitás lehetőségeire.

Hantos Zoltán 2005-ben szerezte okleveles faipari mérnöki és mérnöktanári oklevelét a Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari karán. Ugyanebben az évben az Építéstani Intézetnél, Dr. Winkler Gábor irányítása alatt kezdte meg doktori tanulmányait.

2008-ban, váratlan felkérés következményeként csöppent bele a EuroSkills-Worldskills versenysorozatba, ahol rögtön a szakma delegált zsűritagja, és egyben a magyar versenyzők felkészítő oktatója lett. Az ács versenyeken olyan magas, egyetemi szintű ábrázoló geometriai ismeretek szükségesek, melyek mai napig nem képezik a középiskolai tananyag részét, ezért a tehetséges versenyzők felkutatása mellett jelentős feladattá vált az oktatók továbbképzése. Hantos Zoltántól így az évek alatt 2 kiadott oktatási segédlet, számtalan gyakorló- és versenyfeladat született. Szakértőként összesen 9 nemzetközi versenyen segítette a magyar versenyzőket, sikereiket több érem, illetve dobogós eredmények bizonyítják.

A versenyekkel párhuzamosan, Piltman Miklós és Szabó Zsolt ácsmesterrel 2011-ben hozták létre a Schifter-Party rendezvénysorozatot, ahol a tehetséges, a kötelező tananyagnál többre kíváncsi ács tanulók 2-3 napos workshop formájában mélyülhettek el azokban a szerkesztési módszerekben, amik hasznukra válhatnak. Az évente megrendezett kezdeményezést a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 2014-ben különdíjjal jutalmazta.

A szakmai versenyekkel járó feladatokat ma már Forró Máté, a FATE által 2022-ben díjazott kolléga viszi tovább, Hantos Zoltánnak így több ideje jut családjára: feleségével két kisgyermeket nevelnek, és Voltaire intelmeit követve, a kertjét is műveli, mert ott is van dolog…